Megosztás:

Az utóbbi két évtized kutatásai szerint a hála megélése lelki-testi jóllétünkhöz hozzájárul, boldogabbnak érezzük magunkat tőle, javítja a szociális kezdeményezőkészségünket, csökkenti a stresszt illetve az agressziót, s még az alvásunk minőségét, a nappali koncentrációs képességünket is erősíti. Mindezen felül testképünket is pozitívabbá teheti. Azonban mit is értünk tulajdonképpen a hála alatt?

Kifejezetten népszerűnek számít manapság a hála gyakorlása, erre pedig a pozitív pszichológia térnyerése is ráerősített. A hálanaplók, a meditáció, a mindfulness, a testi-lelki jólétet középpontba állító elvonulások, a Zen buddhizmus és egyéb keleti vallások gyakorlása, mind-mind a hála megélésének valószínűségét növelik. Magyarországon még a popkultúra is témájává tette például a könnyűzenében. Továbbá természetes módon használunk a mindennapokban olyan kifejezéseket, mint “hálás vagyok neked”, “hálát adok érte”, “hála az égnek”, és így tovább. Ebben a cikkben arra keresem a választ mind tudományos, mind gyakorlati szempontból, hogy mi is tulajdonképpen a hála.

Mit mond a szakma?

A hála legegyszerűbben egy érzésként fogalmazható meg, amelyet általában más személy felénk közvetített jócselekedete, szívessége, szolgálata miatt érzünk. A pszichológiában újkeletű kutatási területnek számít, körülbelül húsz éve kezdték meg e téma tanulmányozását. A szakirodalmak hangsúlyozzák, hogy alapvetően fontos különbséget tennünk a hála, mint olykor-olykor felbukkanó érzelem, és a hála, mint személyiségvonás között.  Utóbbi definíciója: a hála, mint érzelem frekventált megélése, amikor az egyén megerősíti önnön maga számára, hogy valami jó történt vele, és elismeri, hogy valaki más nagy mértékben felelős ezért. Egy hálás ember gyakrabban és nagyobb intenzitásban érez hálát, mint a nem hálás személyek, ez pedig azt a gondolatot is felgöngyölíti, hogy a hálás ember az események és tapasztalatok szélesebb körében éli meg ezt az érzelmet. Ki lett mutatva, hogy a hálás ember gyakrabban érez szociális támogatottságot másoktól. Ugyanakkor kapcsolatot találtak a gyermekkori biztonságos kötődés és a hála között is: tehát aki képes a biztonságos kötődésre, abban nagy valószínűség mutatkozik a személyiségszintű hála kialakulására. Nem utolsó sorban a hála összefügg az erős figyelmi fókusszal és a belülről fakadó kontrollérzettel is, azaz:

minél inkább vagyunk tudatában annak, hogy képesek vagyunk irányítani életünk történéseit, annál erősebben éljük meg a hálát.

Kutatások rámutattak a hála, mint személyiségvonás fizikai jóllétre tett pozitív hatásainak létezésére is. Szerintük a hálás emberek szervezete termel egyfajta biológiai optimizmust, amely a fizikai egészség legkülönfélébb dimenzióiban manifesztálódhat. Például bebizonyították, hogy a hálás emberek jelentősen jobban alszanak, mint a kevésbé hálás emberek. Egy egészen friss kutatásban azt is kimutatták, hogy különböző hála-gyakorlatokkal növelhető az önbizalom, saját testünk értékelése, megbecsülése, ugyanakkor a testtel való elégedetlenség redukálható. Fiatal egyetemista nőket vizsgáltak két héten keresztül. Minden egyes napon a „hála-csoport” tagjainak listát kellett arról írniuk, hogy az adott napon miért adnának hálát. A vizsgálat végén e csoport tagjai magasabb önértékelésről illetve alacsonyabb mértékű testtel való elégedetlenségről adtak számot.

hála
Egyensúly, hála, mindfulness.
Hogyan legyünk hálásabbak?

Természetesen nincs előre meghatározott konstans recept arra, hogy Te, Kedves Olvasó, hogyan legyél hálásabb. Létezik azonban számos olyan gyakorlat, amelyek közül ha egyet-egyet beiktatunk a mindennapjainkba, képesek lehetünk a bennünk lakozó hála, mint személyiségvonás megerősítésére. Ilyen módszerek közül mutatok be most valamennyit.

  1.  Minden este alvás előtt gondolj mindazon dolgokra a napodból, amelyekért hálás lehetsz. Persze, ezt meg lehet tenni a nap folyamán bármikor, de ez a hálagyakorlat egyfajta esti lecsengésnek, meditációnak is tökéletes. Az apróságok is számítanak, sőt, leginkább azok számítanak!
  2. Vezess hálanaplót. Hasonló az előző javaslathoz, csak jelen esetben írásos nyoma is marad a tudatosított hálának. Készíthetsz saját hálanaplót is, de már számos üzletben is kaphatóak esztétikus és tartalmilag jól megszerkesztett könyvek, füzetek a hála gyakorlására.
  3. Fejezz ki rendszeresen hálát másoknak. Ezzel az opcióval nem csupán a személyes kapcsolataid minőségét is növeled, hanem a saját elismerés-szeretetnyelved is erősíted. Ám az elismerésnek is megvan a maga ideje és módja. Kerüljük az erőltetett elismerést, a “dícsérgetést”! Fontos ugyanis, hogy az elismerésnek legyen tárgya: egy “Köszönöm, hogy megtetted ezt a tettet értem!” jellegű megszólalásnak fajsúlyosan értékesebb csengése van, mint egy “Ügyes vagy!” típusúnak.
  4. Raktározd el mélyen a pillanatokat. A mindfulness is hasznos lehet. A nap folyamán néha állj meg egy pillanatra, nézz körül, töltsd be a jelenléteddel a teret, tudatosítsd a gondolataid, érzelmeid, és a viselkedésed egyaránt. Hagyd magad mögött a múltat és ne vegye el figyelmedet a jövő, csak a jelen számít ezekben a momentumokban.
  5. Lásd az összefüggéseket. Ahogy a közhely is mondja, nem minden az, ami látszik. Ha szubjektív szempontunk szerint rossz történés ér bennünket, hajlamosak vagyunk felnagyítani azt, s ez pedig elveszi tőlünk a fókuszt a nagy egészről. Tehettünk volna bármit azért, hogy másképp alakuljanak az események? Ha nem, akkor fogadjuk el, hogy nem gyakorolhatunk kontrollt az élet minden területén. Ha tehettünk volna azért, hogy másképp legyen, akkor vonjuk le a következtetéseket, tanuljunk a hibából, vállaljunk felelősséget, és lépjünk előre, lépjünk tovább. Ha számunkra kellemes esemény történik velünk, sőt mi több, boldognak érezzük magunkat, akkor adjunk elismerést önmagunk és a környezet számára, és folytassuk dolgainkat.

 

A felsoroltakon kívül számos módja van még a bennünk lévő hála megerősítésének, például itt és itt is hasznos és előremutató lehetőségeket ismerhetünk meg.

Látható tehát, hogy a hála beiktatása mindennapi életünkbe rendkívül pozitív hatással bírhat mentális életünkre és a fizikai jóllétünkre egyaránt. Bár a mindennapokban hajlamosak lehetünk elfelejteni, hogy a velünk történt eseményeket több szempontból tudatosan szemügyre vegyük, ám ha mégis így teszünk, az erősítheti a bennünk lakozó hálavonást. Akik gyakorlatiasak és inkább a részletekre figyelnek, azok a cikkben felsorolt gyakorlatok által léphetnek közelebb a hálásabb élethez, akik pedig intuitív alapon közelítik meg a témát, azoknak kifejezetten a mindfulnesst és a meditációt ajánlanám. A végcél közös: hálás élet. Végezetül pedig nem zárhatom le mindezt úgy, hogy nem teszem hozzá:  felelősségvállalás, tudatosság, önismeret!

Ha tetszik az oldalam, és van rá lehetőséged, várlak a hírleveles feliratkozók közé. 🙂

Felhasznált irodalom:

  • Benson, P., és Spilka, B. (1973). God image as a function of self-esteem and locus of control. Journal for the Scientific Study of Religion, 297-310.
  • Emmons, R. A., és McCullough, M. E. (2004). The Psychology of Gratitude. Oxford University Press, USA.
  • Kong, F., Ding, K., és Zhao, J. (2014). The Relationships Among Gratitude, Self-esteem, Social Support and Life Satisfaction Among Undergraduate Students. Journal of Happiness Studies, 16(2), 477–489.
  • McCullough, M. E., Emmons, R. A., és Tsang, J. A. (2002). The grateful disposition: A conceptual and empirical topography. Journal of Personality and Social Psychology, 82(1), 112–127.
  • McCullough, M. E., Tsang, J. A., & Emmons, R. A. (2004). Gratitude in intermediate affective terrain: Links of grateful moods to individual differences and daily emotional experience. Journal of Personality and Social Psychology, 86(2), 295–309.
  • Wolfe, W. L., & Patterson, K. (2017). Comparison of a gratitude-based and cognitive restructuring intervention for body dissatisfaction and dysfunctional eating behavior in college women. Eating Disorders, 25(4), 330–344.
  • Wood, A. M., Joseph, S., Lloyd, J., & Atkins, S. (2009). Gratitude influences sleep through the mechanism of pre-sleep cognitions. Journal of Psychosomatic Research, 66, 43–48.
Megosztás: